HOLLERIZMUSOK

Akkora levegőt vettetek, mint egy asztmás közgyűlés.

Az olaszok gyilkolni is vibrátóban tudnak.

Az a baj, hogy az olasz libák már születésükkor is olaszok. Semmiképp nem úgy alakul, hogy a fiatal skandináv lányokból lesznek az olasz libák.

Ez a darab nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik, viszont nem olyan jó.

Én például zuhanyozás közben is tudok vezényelni.

A lindenholzhauseni színpadon úgy érzed majd magad, mint egy magányos, kilyukadt fűrészporos zacskó.

Az intonátor nem olyan, mint a gladiátor…

Fiúk, mint a Vörös Hadsereg, olyanok vagytok. Nagyot szól, de a fele később lép be.

Azt szeretném tudni, ki az a tehén-víziló keverék a tenorban, akibe bele kell rúgni, és még mindig a “Dó”-nál tart.

Beleremegek, amikor rátok nézek, mert eszembe jut, hogy ha ez mind tehén lenne, és arrébb kéne hajtanom, mekkora munka lenne.

Az a baj, hogy van itt egy férfikar-szerű valami. Aztán beszalad egy csapat tehén, és azt mondja: ham-ham.

Valamit tegyen magával az alt, mert megszűnik a zene, ha magára marad!

Mi van, kinőtt a fejeteken a tojáshéj?

Úgy énekelsz, mint egy-két recsegős, középkori rádió!

Rakd ki az öledből az egész napi vackaidat, és énekelj!

Nőikarok! A reflexetek olyan, mint egy szabadságos vízilónak!

Nem bírom elviselni, mikor én itten lengetek, a fele meg kiszáll már Kelenföldnél…

Ez nem köcsögduda-koncert, ez a ti visszafojtott indulatotok!

Itt az teszi a legjobban, aki nem a száján engedi ki a levegőt; valami más lukat kell keresni…

A társaság kicsit fáradt és túlterhelt, persze ez normális.

Mások örülnének, ha ilyet énekelhetnének, ti a „Négy megdöglés” című oratóriumot fogjátok elővenni.

Az őserdőből érkeztetek, a nagyanyátok még a fán volt!

Bocca chiusa = zárt bokával…

Pavlov kutyájának legalább háromszor megmutatják a kaját, de nektek meg sem kell mutatni, máris folyik a nyálatok.

/női karhoz:/ Ez nem a hajó vontatók becsúszása a Volgába!

…pont amire mindig büszke vagyok, hogy nem vagytok idomított állatok, hát most pont azok vagytok, mert csak az idomár jelenlétében tudtok produkálni!

…de vagyok moralizálva!

…lejtőn lefelé guruló szabadesés…

Mikor van egy orgonapont tetőpontja? – Májusban.

Már másodszor lóg ki, mint a pásztorát vesztett nyáj.

Jegyezzétek meg, hogy csak nagy dolgokban hazudok, kis dolgokban soha!

Ne úgy csinálj, mint aki az altban ül, hanem mint aki az altban énekel!

Légy költő, ha már zenész nem vagy!

Olyan ez, mint a sebzett szárnyú őzike.

Drága tenor, imádlak benneteket egyenként, de főleg így együtt.

Kilencórás aszott szűzek vagytok!

Néha fontosabb a pontos éneklés a lelkesedésnél.

Én mutatom, hogy mikor ints be magadnak!

Mindjárt kitiltom a levegőt ebből az egész sorból!

Lehet, hogy külön-külön azt mondjátok: Jézus, együtt mégis úgy hangzott: Barabás.

Úgy énekeltek, mint egy vesebajos csörgőkígyó!

…a laca meg a faca, ami itt van!

Hogy vagytok képesek érzelmeket ilyen iszonyú nagy lukkal kifejezni?

Az altban többeknek iránytű kell, hogy megtalálják a hangot.

Fiúk, sem infantibile, sem castrato; falsetto!

…itt arról van benne szó, hogy angyalok rohangálnak az égen balról jobbra…

A tenor belépését csak látom…

A kórus fele pedagógus, a másik fele értelmiséginek vallja magát.

…pozanok vagytok, nem nádihegedűsök!

…a „glória”-t „ly”-nal kérem…levegőt majd a próba végén vesztek!

Egy kórusnak vannak ilyen, olyan és amolyan feladatai. Ez amolyan.

Ez a darab fejlődött, legalábbis hozzátok képest.

Ütni foglak benneteket, hogy mosolyogjatok!

Feladat: fejből, némán lapozni!

Itt Jézus szenvedését, és nem a szopránét kell kifejezni.

A Halleluja nem azt jelenti, hogy 46 tehén és 26 ökör béget egy süppedő mocsárban.

Ne a vágyaidat énekeld, hanem a kezemet! Forte – fortissimo, tető – tetissimo

Be-ne-dic-tus. Édeseim, itt nem a kecskék lopakodnak.

Desz-telenül tessék énekelni, ne esztelenül.

Ha azt szeretném hallani, hogy ja-ta-ta-ta-ta, akkor vennék egy varrógépet.

Lányok, érezzünk együtt a basszussal!

Ne keverjük össze a szezont, a ha-ha-ha később jön. Már itt valami marha elkezdett önindítózni.

Nem kell mindig levegőt venni, mert akkor túlfulladtok.

Tenor! Azt próbáljátok meg, hogy nem szívjátok, hanem fújjátok a hangot.

Az új tagok nevét nem tudom megjegyezni, csak ha felmondattam őket. Akkor aztán kölcsönösen megjegyezzük egymás nevét.

Aki nem énekelte ’84-ben a Verdi Requiemet, azok számára a szerdai próba kötelező, annyira kötelező, hogy KÖTELEZŐ.

/Carmina Burana/ Bátran rondán énekelni. Olyan szép, hogy az borzasztó!

Dísztáviratot küldjek, hogy belépjetek? Zacsi: – Sajnálattal tudatjuk, hogy be kell lépni…

Ha mély vízben úszol, és még nem vagy a falnál, akkor még tudsz 10 métert úszni, ha akarsz.. Z: ..lefelé.

Az extázisnak az a jelentősége, hogy nincs szüksége fizikai erőre, levegőre.

A legszebb napokra emlékeztetően hülyék vagytok.

Az együttes pedig a Talentum egy húron pendülünk: Los Talentos.

Férfikar, kapaszkodj!

Ne sajnáld, dögölj bele minden frázisba!

Ezerszer elmondtam, de legalább kétszer.

Nem veszel levegőt! Egész nap vehettek előtte levegőt.

Az egész alt belépett ilyen mucsai „e” betűvel. A szoprán még nevet, pedig ők sem lesznek jobbak.

Borzasztó távol állunk a dél-amerikai zenétől: az egyenletes lüktetés bennünk annyi, mint a lekvárostészta a vízilóban.

Nem bírom a tehetetlen tömegeteket.

Zacsikám, kihúztam a sárgalapot!

Aki itt nem kerül extázisba, lelövöm. Marcsi: – Hány löveted van?

Ez nem a sztahanovista vaskohászlányok kara.

A zeneszerző nem azért írt kitartott hangot, mert bonyolultabbat nem tudott kitalálni.

Feri úrnak éppen mostan műtötték a kezét, úgyhogy csak mollban játszik.

Basszus! Olyan mérhetetlenül amőboidok vagytok!

A szopránba belelépek most már!

Ki az az őrült, aki a nyolcadikon vevézik a basszusban?

Alt! Édes gyerekeim! Rosszabbak vagytok, mint a sokéves átlag.

Úgy szeretném megérteni annak a lényegét, hogy mitől vagytok képesek fényéveket visszaesni!

Nyugodtan köpködhetsz, a rézfúvósok kapják, úgyse tudják, melyik a saját, és melyik a másé.

Iszonyú jó, mintha nem is ti lennétek.

Ennek ugyanannak az „F”-nek kéne lennie. Gyerekek, tegyetek már egymással valamit!

Pont a „rrr”-nyivel késik el.

Itt szünet lesz, de nem akkora, hogy a közönség ki- meg bemegy.

Vegyél előtte levegőt! Nem azért adok avizót, mert nem tudom 1-en elkezdeni.

Nem bírom ezt a sok munkás-paraszt származásút a basszusban!

Kisfiam, áriázol! Minden hang után gerjedsz még egy fél órát, akármilyen szép szőke vagy ma.

Minden oktávugráshoz nyugdíjfolyósítást kell kérni.

Komolyan mondom, olyanok vagytok, mint a forint. Konvertibilisek.

Magyar Állami Operaház kimustrált dalárdája.

Basszus, drága, olyanok vagytok, mint hívők a templomban: az egyik elkezdi, és a többi megy utána.

Ilyen hülyén felrakni! Legszívesebben leverném Beethoven kezét.

Nagyon szépen kérem, ne névsorban lépegessünk be.

Ha egy magánhangzón el tudsz feküdni, elfekszel. Olyan vagy, mint akit vízbe ejtenek.

Nagyon jól szórakoztok egyébként. Én nem annyira.

Aki tudja magáról, hogy transzra képtelen, az neki se fogjon.

Nem azért üvöltöttem, mert halkak voltatok, hanem mert hülyék.

Aki nem tudja itt elválasztani, az egy óvatlan pillanatban verjen magába egy szöget.

A lelkesedés zengő süvegét égig hajítják. /azaz felcsúszott a szoprán/

Az ördögnek két lába van, olyan, mint az ember. Nyilvánvaló, hogy 5/8-dal lehet elűzni!

Nincs annál gyönyörűbb, mint mikor szekundban énekel két tercben vibráló nő.

Az alt helyett egy nyöszörgés szólal meg. Gyerekek, egy köszörűs is jobban szól…

Ez olyan, mint mikor a mozdonyban elfogyott az üzemanyag, és személyesen megtolod.

„Írva vagyon” – kétszer egyformán a „va”-betűt.

Nem az van odaírva, hogy baritoni, nem az, hogy cappanoso bassi, hanem basszus!

Belső ritmus ez, olyan, mint a dzsessznél, öten ülnek ott szanaszét, behunyják egymás szemét, és akkor is érzik.

Igen, ez az éneklés. A hangnak a szájon át történő kieresztése, majd addig tartása, amíg az írva van.

Most először a használhatóság csírái jelentkeztek.

Sajnos ez a Fölszállott a páva visszafelé…

Olyan jólfésültek vagytok; mindegyiknek kilóg a füléből a nyakkendő…

Tenor! A Déva vára hozzátok képest egy biztos erődítmény.

Komolyan mondom, az alt belépéséig egészen úgy tűnt, hogy van értelme a dolognak.

Istenem, hogy miért csupa borjú van a szopránban, miért nincs egy pásztor sem?!

Nem, nem! Vezessék ki a szopránt!

Komolyan, úgy léptek bele…Fröccsen is a dolog. Helyette inkább kenni kell.

A basszus ne a legmélyebb hangját énekelje, hogy „Csókolom, lementem olyan mélyre, amilyen mélyre csak tudtam”.

Azt a biológiai torzszülöttet, aki még egyszer levegőt fog venni a szopránban, komolyan mondom, elásom.

Ajaj! Ötödik tétel molto katasztrófa…

Ez olyan volt, mint egy nyugdíjas segélykiáltása a purgatóriumban.

Még mindig nem tettem le arról, hogy kirángassalak benneteket a szellemi nyomorból, amiben vagytok.

Ilyen reflexszel a vadnyugaton meghaltatok volna.

Gyerekek, egyébként olvastam az újságot /Chor-lap ’89/, és az ember nem hitte volna, hogy ezeket én mondtam, olyan jók.

Aki esetleg nem tudná, a Carmen arról szól, hogy egy csúnya, öreg, 120 kilós nő síel. És ez a Sí-ária!

Szoprán!! Az a baj, hogy közben legelésztek… aztán berepül a szádba egy fűszál, és észreveszed, hogy énekelni kell!

Valakinek olyan penge van a torkában, hogy nem is tudom vérzés nélkül hogyan éli túl?!?

Az ‘Í’-tekkel reggel meg tudnék borotválkozni!!

A sivatagban utolsókat rúgó kiszáradt béka!

Kis úszkáló teheneim…

...Borzalmas! Kérem a szerencsétlen altot!

A legszebb éneklés a csend!

Nem énekeltek, hanem egy elképzelt hangmagasságon beszéltek!

...úgy énekel, mint akinek első osztályban hátra tették a kezét….és azóta is úgy maradt!

Az amőbák hozzátok képest valami iszonyatosan kialakult, ritmikus, kockaszerű valamik…

Egy ilyen darab előtt szeretném, ha IQ-tesztet töltenétek ki!

...nem is tudom, hogy az agyát hova hajította a pasi ebben a darabban….in memoriam Emma!

A ritmusérzéketek, mint egy vízilóé, olyan!

Hogy tudtok ilyen kasmír-üszkmén hangsorban énekelni?!!!!

/alt/...amint a szoprán megszólal, úgyis kéjes látvánnyá édesedtek…

Bölcsészek és tájjellegű képződmények!

Ha rányomtok a 2-re, azonnal vége a vitorlázásnak – az a lék!

Ki ez a didaktikus főpap a tenorban?!!

Basszus, ha nem tartjátok meg a lányokat, nincs esély…

A zenekar egy langyos, kamillás beöntés ebben a darabban…

Sok!!-Sok!! Ocsmány!!!-Különben jó!

Milyen szerencsétlen igavonó sorsod volt neked?

Gondoljátok azt, hogy csukott szájjal énekeltek, csak szöveggel!

Ki ez a logopédus a basszusban?!

Az amatőr kórusnak az a lényege, hogy nem tudsz énekelni, de értelmes vagy. Most eljutottunk oda, hogy se nem tudtok énekelni, se nem vagytok értelmesek. Ezt máshogy hívják…

Ez az a darab, amit amúgy sem arra írtak, hogy elénekeljék...

A németek úgy születnek, hogy az “n”-en szeretnek énekelni!

Ti már ilyen konzumációs biomasszává süllyedtetek…eszik, iszik!

A két staccato előtti negyed megnyomása hatóságilag tilos!!!

Kapjuk össze magunkat, különben soha az életben nem találkozunk, a kijáratnál se!

Kizárólag egy húsnak tesz jót, ha késsel egyenesen elvágjuk, a zenének nem jó!

Szoprán! Minden tizedmásodperc, amit nem énekeltek, az maga a zene!!

A testünknek egy azonosságállapot-élményt kellene az agyunkba küldeni...vagy fordítva...

Az előbb sikerült elmondanom egy mondatot, legfeljebb 3-4 ember nézett rám, az is teljesen bandzsán...

Ki az, akinek levegőt kell vennie egy darab hang után??!?!! Mentőt hívok hozzá!!!

Próbáljatok nem úgy belépni, mint egy csatornatisztító!!

Ki ez a negyedtüdejű, ázott galamb?

Az arcod bármilyen rángatása semmilyen hatással sincs az “Í” hang kijövetelére.

/a tenorhoz:/ Olyan tehenek kezdtek lenni, mint a szoprán legrosszabb pillanataiban...

Pont olyan hülyék vagytok, mint minden tenor a világon…

Egyenként nevezzem meg, hogy kik játszanak ebben a darabban?! Tehát tutti!

Zsigerből énekeltek, és rosszak a zsigereitek!!!

Nem baj, ha figyeltek, mert adott esetben elég érdekes, amit mondok!

Mi van a szíved helyén?! Egy lekvárosbödön, amiből össze-vissza folyik a lekvár...

Nem szeretném, ha elmenne a fény!!! – Az a Nap!

Borzalmas a szoprán…az “i” betűtökkel ablakot lehet törni.

Liturgiailag leszakad a templommennyezet, ha nem hangzik el a Kyrie...

Emma a konyhában volt, mikor ezt írta...

...kibukik a szádból a fakanál...

/Szentpáli – BWV 147/ Gondoljátok azt, hogy García Lorca itt járt, és mindenki vérzik valahonnan...

A basszusságról könyvet tudnék írni... a tenorságról kettőt.

Az igavonó ló hozzátok képest gazella...

A gyerek már ring, de te még nem fogtad meg.

Gyerekek, komolyan…. veszek pár papucsállatkát... amit az amőba csinál, az hozzátok képest ritmikus sportgimnasztika.

Borzasztó fontos, gyerekek, a fájdalmat ti éreztetitek, nem okozzátok!

Ezzel a kis balkezemmel gyöngéd jelzésekkel adok segítséget a záróhang megfelelő időpontban történő abbahagyásához.

Lányok, lágyan, nőiesen ringassátok azt a szegény gyereket... épp elég hendikep annak a gyereknek, hogy hétnyolcadban ringatják...

Ezt a cisz-hangot a közönség ne a szoprán öncsonkításaként élje meg!

...maradjatok már csöndben egy percre! Nem hallom a kottát!

Szoprán... vegyétek már elő a drámai érzéketeket... az alt itt az Asz-szal döfi belétek a zsebtőrt, amelyet ti az F-fel húztok ki…