Tisztelettel, szeretettel és őszinte nagyrabecsüléssel köszöntöm a Budapesti Akadémiai Kórustársaság minden egykori és jelenlegi dalosát, szakmai és társadalmi vezetőjét.
Több, mint 40 év a mai egyre gyorsabban változó világunkban igen nagy idő. Bár Európa számos országában száz éves nagyságrendben ünneplik a kórustradíciókat, itthon négy évtizednyi hagyomány, különösen a kultúra világában egyre nagyobb érték.
Az énekkar születésétől kezdve a magyar, majd nemzetközi kóruskultúra élvonalába tartozott. Ugyanakkor mindig is egy különleges összetartó erejű közösség volt, amely sokunknak éveken, esetleg évtizedeken át életünk egyik legfontosabb része volt. Annak ellenére, hogy a kórus életében két sorsforduló is volt, az 1980-as karnagyváltás, majd az 1990-es kényszerű önállósodás, az énekkar megőrizte szellemének és színvonalának folytonosságát. Az együttes nehéz pillanataiban mindig is számos lelkes, odaadó kórustag több évtizedes kórusban eltöltött múlttal biztosította az énekkar legjobb hagyományainak megőrzését.
Igazán szívet melengető érzés látni, tapasztalni egykori és új kórustagjainkban azt a lelkesedést, örömöt, hogy újra együtt lehetünk, együtt énekelhetünk.
Kívánom, hogy az elkövetkező években is hasonló örömöt leljünk egymásban, a munkában, és ugyanilyen sikerrel csinálhassuk tovább, amit eddig is oly nagy lelkesedéssel végeztünk!
Hollerung Gábor
művészeti vezető
